6. Elvis - kritika

Legújabb írásom ezúttal a világhírű énekes, Elvis Presley életét feldolgozó alkotásról szól. Jó olvasást :D
Főszerepekben a feltörekvő Austin Butler, a nagyágyú Tom Hanks és sokan mások.
Rövid leírás:
A 20. század egyik legnagyobb alakja, Elvis Presley élete, menedzsere, Tom Parker, az - ezredes - elmesélésében. Felemelkedés, bukás, hírnév és csalódás, megmagyarázhatatlan
kapcsolat, és a legfontosabb: zene.
Elemzés:
Noha az előbb
Austin Butlert még feltörekvőnek neveztem, az a helyzet, hogy immáron korántsem
az. Ezzel a szereppel ugyanis nemcsak lerakta névjegyét Hollywood asztalára, de
jó mélyen nevét is ráírta. A fő dolog, amit ki kell emelni ezzel a filmmel
kapcsolatban, az mindenképpen a főszereplő, illetve szereplők. Butler és Hanks
(akit gondolom nem kell bemutatni) párosa a vásznon olyan rosszul, és mégis jól
működik, hogy nem tudod eldönteni, mit érzel velük kapcsolatban. Azt biztosan,
hogy értik a dolgukat!
Baz Luhrmann (A nagy Gatsby) tudta mit és kit kell tennie a filmbe ahhoz, hogy sikerre vigye. Kellett egy fiatal, ambiciózus, és eltökélt énekes, aki egy évig hangfejlesztésre járt, oktató anyagokkal készült a fiatal Elvis hangjához, és egy már igazán ismert arc, akit most kicsit más szerepben láttat velünk. És persze kellett hozzá ő maga is, aki csaknem 10 év után tért vissza igazán a rendezés világába. Milyen jól tette.
A rock and roll koronázatlan királyát szerintem még az is ismeri, aki egyébként nem akarja. A világ legtöbbet eladott lemeze szólóénekesként, teltházas koncertek, ikonikus dalok, és persze a már védjegyének mondható mozgás, amelyet más a Földön még csak utánozni is képtelen, mert csak egyetlen van belőle. Mind - mind olyan dolog, amely Elvis Presley életének része, és amely a filmben látható, szinte minden formában. Momentum a kiskorából, pillanat a felfedezéséről, képkocka a családjáról, 160 perc róla.
160 perc tele egy legendával, egy emberrel, akinek láthatjuk szinte az összes fontos eseményét, nem is akármilyen formában. Hihetetlen szkeptikusan álltam ehhez a filmhez, de az igazság az, hogy már az első perctől kezdve elvarázsolt. A mesélős kivitelezés kezdetben néha fura, ahogyan a különböző stílusú vágások és feliratok is, de egy idő után már annyira jó, hogy még többet akarsz belőle. Ő pedig mutat is.
Belevezet tájakba, körbevisz Elvis Presley életének helyein, mindezt zenével, amelyre azonnal mozogni akarsz, dúdolnád vagy énekelnéd, mert olyan hangulatot varázsol. Másrészt felfed dolgokat, amikről talán fogalmad sem volt, mert nem ástad bele magad, vagy mert nem hallottad. A film mégis megmutatja, te pedig élvezed. Néha azonban felültet egy erős érzelmi hullámvasútra, ami nagyon ritkán lassít, mert mindig történik valami, ami miatt nyomnia kell a gázt. Teljes képet kapsz arról, milyen nehéz egy sztár élete egy korban, ahol a politika ural, a különcség bűn, még ha nem is teszel semmi rosszat.
Erős képet mutat mindarról, amelyet valójában tudsz, de sosem foglalkoztál vele, mert nem azért követed az előadót. Presley olyan nagy sztárok egyike, mint Freddie Mercury vagy Elton John, akik mind ugyanazon mentek át, csak mi ezzel nem annyira törődtünk. Csak úgy, mint az ő filmjeik, ez is megmutatja mit ad és vesz el a szakma, mikkel kell megharcolnod magadban, és hogyan kell kiállnod azért, aki vagy, miközben valójában teljesen egyedül érzed magad.
Ez az alkotás nem csak azért az idei év egyik legjobb és sok szempontból maradandóbb filmje, mert az Elvis nevet viseli, hanem mert mindent megmutat. Önmagában a név sem kevés, de mindaz, amit belőle ad sokkal több, mint amit valaha is kaptunk. És ezt egy mesélő szemszögéből, akiről nem tudjuk eldönteni, vajon segítő vagy éppen ellenkező érdek hajtja - e. Sokszor a maga malmára hajtja a vizet, majd látjuk a teljes igazságot, és még mindig nem tudjuk, kinek és mit higgyünk el.
A film minden, amit el tudunk képzelni ebben a világban. Felemelkedés, csillogás, pompa és bukás, árulás és szeretet, drog, mámor és törődés, tánc, mozdulat, vágy és a zene varázsa egy olyan ember életén keresztül, aki mindezt egyetlenen belül mutatja meg nekünk.
Olyan méltó előadás, amely még azt is biztosan leköti, akitől a műfaj teljesen távol áll. Nem hagy unatkozni, gondolkodóba ejt, elszomorít és boldoggá tesz, miközben visszaadja vagy éppen átadja a világ egyik legnagyobb zenészének dallamait, aranytálcán, vele együtt.
Az Elvis tehát összességében nemcsak rock and roll, vagy egy szimpla név a vásznon, hanem egy legenda, és A rock and roll. Koronázatlan királya a modern zenei filmek világának, és egy méltón megőrizett emlék.
Neked hogy tetszett az Elvis?